A slasher műfaj a mai napig az egyik legeladhatóbb termék a filmes piacon, hisz nem kell hozzá más csak egy gyilkos és pár (általában tini) legyakható karakter. Minőséget nézve két véglet van: nagyon rossz (See no Evil) és nagyon jó (The Texas Chainsaw Massacre).
A legtöbb ilyen filmre igen jellemző dolog az, hogy a szereplők egy kaptafára készülnek (vagy ennek szöges ellentéte: túl vannak bonyolítva), és ebből a szempontból a Cornered egy jó erős 4-es érdemel.
Adott egy lerobbant bolt, benne 5 tök átlagos figura, és egy sorozatgyilkos, aki természetesen merő véletlenségből pont ezt a helyet veszi célba. Minden karakternek megvannak a maguk jellegzetességei: a jó csaj, aki pénzért árulja magát, de amúgy megvan a magához való esze; a dagi, gyámoltalan fánkevő srác, aki majd szembe mer szállni a gyilkossal; a tulaj, aki állandóan iszik és dohányzik, de közben talán a legbutább…; a dagadt, feka nő, aki szintén nem túl okos, de jól ért a szex telefonáláshoz és persze utolsónak befigyel egy elvonási tünetekkel küzdő, drogos srác is. Ami megkülönbözteti a hasonló társai közül ezt a horrort, az az, hogy a játékidő első felében érdekes sztorikat mesélnek egymásnak, így szépen lassan megismerhetjük őket és talán picit aggódhatunk is értük.
A történet fő mozgatórugója, hogy benn ragadnak a kisboltban és miután sorra tűnnek el közülük, rájönnek, hogy a sorozatgyilkos is ott bóklászik valahol, aki elől majd bújkálniuk kell.
A szépen felkonferált bevezetőm ellenére a film nem jó. A vége fele egyre csak halmozódnak a logikátlanságok, hibák, amire egy buta, gyenge, klisés befejezés tesz pontot.
A meglepően hangulatos lendülettel kezdő horror movie pedig átcsap egy unalmas, kiszámítható trancsírba, és a jól felépített, tényleg szórakoztató első fele után már olyan szinten nem veszi komolyan magát, ami még legátlagosabb nézőnek is szemet szúrna.
Érdekesség: Steve Guttenberg (Három férfi és egy bébi), mint vendégszereplő. Úgy néz ki, a fickónak végleg bérelt helye lett a tékák legalsó polcán, Van Damme és Segal mellett. Pedig amúgy nem rossz arc:(
A legtöbb ilyen filmre igen jellemző dolog az, hogy a szereplők egy kaptafára készülnek (vagy ennek szöges ellentéte: túl vannak bonyolítva), és ebből a szempontból a Cornered egy jó erős 4-es érdemel.
Adott egy lerobbant bolt, benne 5 tök átlagos figura, és egy sorozatgyilkos, aki természetesen merő véletlenségből pont ezt a helyet veszi célba. Minden karakternek megvannak a maguk jellegzetességei: a jó csaj, aki pénzért árulja magát, de amúgy megvan a magához való esze; a dagi, gyámoltalan fánkevő srác, aki majd szembe mer szállni a gyilkossal; a tulaj, aki állandóan iszik és dohányzik, de közben talán a legbutább…; a dagadt, feka nő, aki szintén nem túl okos, de jól ért a szex telefonáláshoz és persze utolsónak befigyel egy elvonási tünetekkel küzdő, drogos srác is. Ami megkülönbözteti a hasonló társai közül ezt a horrort, az az, hogy a játékidő első felében érdekes sztorikat mesélnek egymásnak, így szépen lassan megismerhetjük őket és talán picit aggódhatunk is értük.
A történet fő mozgatórugója, hogy benn ragadnak a kisboltban és miután sorra tűnnek el közülük, rájönnek, hogy a sorozatgyilkos is ott bóklászik valahol, aki elől majd bújkálniuk kell.
A szépen felkonferált bevezetőm ellenére a film nem jó. A vége fele egyre csak halmozódnak a logikátlanságok, hibák, amire egy buta, gyenge, klisés befejezés tesz pontot.
A meglepően hangulatos lendülettel kezdő horror movie pedig átcsap egy unalmas, kiszámítható trancsírba, és a jól felépített, tényleg szórakoztató első fele után már olyan szinten nem veszi komolyan magát, ami még legátlagosabb nézőnek is szemet szúrna.
Érdekesség: Steve Guttenberg (Három férfi és egy bébi), mint vendégszereplő. Úgy néz ki, a fickónak végleg bérelt helye lett a tékák legalsó polcán, Van Damme és Segal mellett. Pedig amúgy nem rossz arc:(
2.5/5
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése