Tegnap volt szerencsém végignézni egy újabb szellemes horrort, sajnos ismét a rosszabik fajtából, és ismét egy japán verzió amerikai másolatát. Sose értettem, miért tartják nagyra a japán horrorokat (bár ez thai, de sok különbség nincs), hisz mindegyik ugyanarra a sémára, a szellemekre épül. Mint egy receptkönyv: végy egy fekete hajú fiatal lányt, aki valamikor a múltban csúnya gonosz emberek áldozata lett, rakj hozzá egy csipenyi ijesztgetést - mert a szellemek akár jót, akár rosszat akarnak, azt mindig ezzel kezdik - , 75 percig lassú tempóban fortyogtasd, majd az utolsó 10 percben add elő a lényegét, amit már egy fogyatékos is megjósolt az első negyedben. Az amerikai verzióra megtalálták Dawson legjobb haverját,
Joshua Jacksont, aki egyébként tényleg minden szart elvállal, és mellé egy bögyös feleséget,
Rachael Taylort, akit pedig a See no Evilben csodálhattunk meg. (amúgy tényleg jól néz ki)
Szóval adott egy fényképész csávó, aki a feleségével elutazik Japánba, de a fényképeiken sorra feltűnik egy árny. Persze elmennek egy médiumhoz is, aki elzavarja őket, meg jön a sok gagyi magyarázat, hogy miért jelenhet meg egy szellem. Komolyan, aki ezen a filmen egyszer is megijed, az tényleg nem látott még jó horrorfilmet. És nemcsak a horror vonal rossz benne, hanem mint film is bukta. Teli van ordító logikai bakikkal, béna szövegekkel, írtó gáz jelenettel - és sok vágott szeművel.
Ne nézd meg. Legyen elég a nőről
egy kép.
1/5
egy kép.
"Sose értettem, miért tartják nagyra a japán horrorokat (bár ez thai, de sok különbség nincs), hisz mindegyik ugyanarra a sémára, a szellemekre épül"
VálaszTörlésEz egyáltalán nem igaz. Én szinte csak keleti -leginkább japán - filmeket nézek, és pontosan azért, mert:
1) Nem dolgozzák fel 10 évente az összes filmjüket
2) Nem kaptafára dolgoznak, legalábbis messze nem annyira szabályszerűen, és kiszámíthatóan mint az amerikaiak
3) Sokkal többféle és sokkal változatosabb témákhoz nyúlnak.
Nem is értem hogy lehet az, hogy a mi társadalmunk, csak az amcsi szűrőn átment, és újraforgatott szellemlányos horrorokat ismeri meg, holott ez csak egy apró szelet a tortából.
Még annyit hozzátennék, hogy bár japánból indult a "hosszú hajú szellemlány" átka, de a legtöbb ilyen tipusú filmet mégis koreában, és thai földön forgatták...
És még egy dolog. A thai, és a japán horror egyáltalán nem hasonlít annyira, mint az a leírásodból érződik.
Nézz több keleti filmet.. :)
Legalább most már azt is tudom, hogy ezt a filmet is feldolgozták.. Jó lenne már ha az amcsik lassan elkezdenének maguk is kitalálni valami újat, mert az állandó feldolgozósdi nem biztos hogy évek múlva is működni fog...
Való igaz, nem sok keleti horror filmet láttam, de amiket igen, azokban mindig valami szellemes téma volt, és azt a féle megvalósítást valahogy sose vette be a gyomrom.
VálaszTörlésMagyarországon egyébként tényleg nem nagyon reklámozzák ezeknek a népeknek a filmjeit, talán mert annyira eltérő a kultúrájuk. Láthattuk mi lett anno a Dragon Ball sorsa is...
"talán mert annyira eltérő a kultúrájuk."
VálaszTörlésAmit írsz, az magában hordozza azt a szomorú tényt, hogy a magyar embert a filmek világába tulajdonképpen Amerika vezette be, és ezért tartjuk a kultúránkat az övékéhez hasonlónak, holott a valóságban egyrészt a magyar ember lassan teljesen elfelejt mindent ami saját népével kapcsolatos (kultúrális gyarmatosítás), másrészt 10 - 15 évvel ezelőtt még nem voltak teljesen kiszorítva a magyar mozikból az amerikán kívüleső népek sem. Pl Kurosawa filmek voltak szépszámmal.
Én nagyon sajnálom hogy az itteni gyerekeknek ma a sex and the city -n, Hana montana -n, és a bugyuta humorral megfűszerezett 3d animációs filmeken kell felnőniük, és még csak meg sem tudják mi mindenről maradnak le, és hogy mi minden létezik még ezeken kívül is. De ez egy hosszú téma.
Hogy valamit a blog -hoz is hozzáadjak, érdemes megemlíteni még egy apróságot... Az amerikaiak általában a horror filmek világában is megrekednek egy bizonyos szinten, és ott ahol egy japán rendező hajlandó mindenen túlmenően belemerülni a rettenetbe, ott egy amerikai megtorpan, és családbarát megoldásokkal kihátrál, majd happy end -et csap a végére... remélem ezen egyszer túllépnek majd, illetve hogy a végtelen fojtatásokról is leszakadnak, mert ez a másik olyan dolog ami tönkreteszi a horror műfajt. A végeláthatatlan, és fölösleges fojtatások sora, amik igazából nem ujítanak semmit, csak újabb rókabőrök.
Tényleg. Jorge Romero filmekről nem akartok írni? Őt még én is kedvelem, és bár egész életében zombikkal álmodott, mégiscsak stílusteremtő, (az egyetlen horror alműfaj, amit amerikához lehet kötni. :) ) és minden filmjével megpróbál mondani is valamit a közönségnek...
Ha steven Segal belefér a horror blogba, akkor romero -nak is illene.. :)
Szoktak vetíteni pl európai filmeket is, csak nagyon kevés moziban.
VálaszTörlésGeorge Romero már régóta tervben van, de ott van még John Carpenter is, meg ezer másik, ráadásul már csak egyedül csinálom a blogot, s így nincs elég időm mindenről írni.
Egyébként sok igazság van abban, amiket leírtál.
Tényleg egyedül csinálod a blogot? Azt hittem sokan vagytok. Akkor azért ritka a frissítés. Én is most készülök egy sajáttal, de valahogy még nem sikerült a végére jutnom. Megfelelő tárhelyszolgáltató sincs még.
VálaszTörlésAzért remélem nem hagyod abba. Időnként rá szoktam nézni erre a blogra. Volt már hogy csak azért vállalatam be egy amcsi mozit, mert jó értékelést kapott itt (tudod ha olyasvalakivel nézek filmet közösen, aki nem bírja az ízlésemet, akkor választanom kell valami amcsit.)
Köszi a pozitív visszajelzést. Majd ha lesz kedvem és időm, akkor dobok fel újabbakat. (jelenleg 25 film vár, hogy megírjam)
VálaszTörlés