Bizony ez a nap is eljött. A pár éve divatba jött remake-elés újabb áldozata ezúttal egy, a maga korában formabontó és rémisztő horrorfilm lett, mely még Wes Craven (Scream - 1995) fénykorában készült, 1984-ben. Amiért engem igencsak érzékenyen érint ez a film , az az hogy ez volt az első horror, amit életemben először megnéztem, s máig tartom azon álláspontomat is, hogy talán a műfaja legjobbja. Idősebb ismerőseim mesélték milyen is volt akkoriban moziban megnézni, és hogy hányan hányták el magukat a nézőtéren félelmükben, majd hazaérve jó-páran el sem mertek aludni.(ahogy én sem)
A horror műfaja ugye többrétegű, ezt mindenki tudja, azonban az Rémálom filmmel rettenetesen mellélőttek a készítők. Ahogy egy egyszerűbb horrorrajongó is érezhette, hogy az eredeti széria 6 folytatása vérlázítóan gyengére sikerült, úgy itt is hamar észbe kaphat, hogy "Jézusom, ezt komolyan gondolták?". Első és legfontosabb szempont: a Rémálom az Elm utcában NEM látványfilm! Kurvára nem kellett volna ilyen nagy mennyiségű speciális effektet használniuk . Az eredeti verzió legnagyobb előnye a sejtetés volt, és az ahogyan Craven felépítette, hogy egy rohadtul odabaszós, félelmetes hangulatot árasszon az egész. Nem kertelek, az új rész rém unalmas lett. Pedig van itt minden, főleg olyan szituációk, amik inkább egy akciófilmbe kellenének. Bunyó, gyors zene, jó nők stb.
Természetesen egyszer nem ijedtem meg, egyszer sem éreztem kellemes borzongást, netalántán valami kis feszültséget. Jó pár jelenet volt, amit az eredetiből hoztak át, ezekkel nem is volt probléma, ugyanakkor ezt már láttuk. (ilyenkor van az, hogy úgy kellene néznem a filmet, és megírnom a kritikát, hogy egy új néző szemszögéből próbáljam bemutatni, de valahogy sose sikerül)
Egy valami maradt hátra, még pedig Freddy Krueger karaktere, amit annak idején Robert Englund (Wishmaster - 1997) formált meg. Ő se egy túl jó színész, és bár szinte alig szerepelt a vásznon, de képes volt sokkolni az embereket. Pont ebben rejlett a Craven-Englund páros zsenialitása, és ez az, amit szintén elrontottak az új filmben. Jackie Early Haley (Shutter Island), mint új Freddy gyakorlatilag semmilyen. Nem félsz tőle, nem tartasz tőle, nem fog szerepelni este az álmodban, és legszívesebben szájbavernéd, amint megszólal.
Folytathatnám e korcs alkotás elemzését, de már írni róla is unalmas volt, így azzal zárnám a kritikát, hogy aki valami tényleg jó kis borzongásra vágyik, az inkább vegye elő gyerekkori fényképét az eredeti verziót.
Csók a lányoknak.
1/5
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése