70-es évek közepe. Űrverseny a
szovjetek és az amerikaiak között.
Két asztronauta landol a Holdon, az
Apollo 18 űrprogram keretében. Eleinte csak egy-két furcsaságról
számolnak be, majd elszabadul a pokol. Pár nappal később
megszakad az adás.
A felhasznált tekercseket csak most,
2011-ben hozták nyilvánosságra...
A kézi-kamerás horrorfilmek legújabb
üdvöskéje, az Apollo 18, egy roppant egyszerű, de annál
érdekesebb történetre épül fel, és minden eszköz adott volt
arra, hogy egy feszült, nyomasztó légkörű, akár azonnali
klasszikus váljon belőle.
Nem lett az.
Kezdeném azzal, hogy nem vagyok ellene
a kézi-kamerás megoldásoknak, ha az nem megy a hangulat és a
minőség rovására, itt azonban sikerült szinte minden hibát
elkövetniük a készítőknek, amik egy effajta produkcióban
halálosak a végeredmény szempontjából. Rázkódó, zavaros
kamera, a néző pedig nem tudja mi történik a vásznon - és ez
megy végig a 70 perces játékidő alatt, ami nem kicsit fárasztó,
ráadásul feszültségteremtésből is nulla a film. Van néhány jó
snitt, de többségében élvezhetetlenül rossz a megvalósítás.
Azt már teljesen fölösleges
említenem, hogy a két űrhajós karaktere nincs kidolgozva, s
elintézik annyival az életüket, hogy beraknak pár családi fotót,
videót, majd azt várják, hogy emiatt együtt érezzünk velük. A kézi-kamera miatt pedig nem sok esélyük van színészkedni, így
aztán a szar minőségű felvételekre kell támaszkodnunk, hogy mit
is éreznek éppen. Tudom, ez a legtöbb hasonló filmben is probléma
szokott lenni, illetve a műfajnak vannak igen nehezen megoldható
részei, de nem szabad elfelejteni, hogy a kézi-kamerázás nem ment
fel a kreativitás, és a tehetség alól. Vagy csinálják meg jól,
vagy írják át a sztorit, és a kamerázást csak bizonyos helyeken
használják.
Nulla elvárással ültem le elé, és
csupán egy klausztrofób, belemélyedős horrorra vágytam, de egy
végtelenül unalmas, fárasztó filmhez volt szerencsém.
De legalább rövid volt.
2/5
Nekem is csalódás volt ez a film. Sajnos... Ha gondolod, cserélhetünk linket.
VálaszTörlésSimán.
VálaszTörlés