Call of Duty: Modern Warfare 3 - teszt

Igazi hardcore poszter. Szerintem a fél team egy héten át tervezte

Játék indít – grafika maximumra – nehézség (férfiasan bevallva) csak hardra, de meg van az oka – robbanás – holy shit!!! Belecsöppentem a 3. világháborúba basszameg! Fingom sincs, hogy kivel vagyok, hogy ki az ellenfél, de lőnek rám mindenhonnan, jobbról rakéták, fentről repülőgépek bombáznak, a sarki bódé lángokban, de nyomulunk előre ezerrel a fiúkkal és a jó öreg M4-es fegyverekkel (egyszer hátra is néztem, és ott semmi nem történt, de egye fene, csak én vagyok olyan hülye, hogy megforduljak körbenézni egy pillanatra), szóval úgy éreztem magam, mint egy porszem a gépezetben, annak ellenére, hogy mindenkit én lövök le – a lényeg, hogy azonnal beszippant a Modern „fucking” Warfare  érzés...Egy perc megállás nincs, Price kapitány is feltűnik, sőt még a második rész Soap-ja is, akit szitává lőnek kétszer, ráomlik egy háztömb, a szájában robban egy gránát, de kap egy adrenalint a szívébe, és már kézen fogva írtjuk a sötét ruhába öltözött elit harcosokat az egyre erősödő kísérő zenére!! Ember, ez egy igazi akciófilm!!!

A "Búvár Kund" küldetés

4 óra 30 perc és véget is ért a Makarov által kirobbantott világméretű összecsapás; két izzadt, büdös, vizes póló hever a szobám sarkában, a szomszéd már 2 órája csengetett folyamatosan, hogy mi a faszom ez a hangzavar, a telefonomon 11 nem fogadott hívás, de… én vagyok a világ királya.

what s the problem??

A Call of Duty a legnagyobb médiaszenzáció 2011-ben, mindenki róla beszél, még az is, aki rühelli, még az is, aki csak hallott felőle, még Kotick és nagy orrú barátai is, a szomszéd is, talán egyedül a munkahelyemen a takarító nem értette miért gurulok fedezékről fedezékre, hogy eljussak a dohányzóba még munkaidő előtt.

Ez a széria 2003 óta töretlen népszerűségnek örvend (illetve utálatnak is), minden létező rekordot megdöntött, túlélte az eredeti fejlesztő csapat széthullását is, ja és közbe még mindenki őket másolja – még a legnagyobb konkurens, az Eletronic Arts, és annak játéka, a Battlefield is..

Gyerünk fiúk! Bazi Joe megígérte, hogy utána elvisz minket egy
kupiba!

De most higgadjunk le egy picit, töltsünk egy pohár vizet, és vizsgáljuk meg (hogy miért is beszélek többesszámban…), elemezgessük ezt a játékot, és ejtsünk pár szót mindenről, ami eszünkbe jut.
A Modern Warfare 3 tényleg, olyan, mint egy nagyobb költségvetésű (B-kategóriás) akciófilm, állandó pörgéssel és non-stop akcióval. És tényleg. Olyan szintre emelték a készítők az adrenalin bomba események sorozatát, hogy néhol már tényleg fárasztó. A 3 fejlesztő csapat nagyobbat, jobbat, ütősebbet akart a zseniális második résznél is, és bizony pont abba buktak bele (na persze a bevételhez ennek nincs köze), hogy közben elfelejtették, hogyan is kell stílusos, emlékezetes küldetéseket csinálni, hogyan is kell új szintre emelni, azt ami jól működött eddig, és mondjuk ívet rajzolni sztorira, pontról-pontra fokozni a feszültséget, meglepetést okozni, vagy bármi innovatívot.
Minden egyes küldetés olyan, mintha szét lenne vágva, és csak az akciórészek vannak bepakolva – gondolkozni, filózgatni, tervezni, vagy csak néha a karaktereken keresztül elemezni a helyzetet… nem. Csak vegytiszta akció, iparosan összegyúrt jelenetekkel és zenével, minimális körítéssel (az nem számít, hogy eddig mit épített az első két rész…), mindezt korrekt látványvilággal.

Ha már a látványnál tartunk, a harmadik rész ismét a CoD4 motorját használja, persze durvább shaderekkel meg egyéb effektekkel telepakolva (sőt, letagadhatatlan, de nagyon alapjaiban ez még a 99-es Quake 3 motor, akárki akármit mond is), amivel arra akarok kilyukadni, hogy jól néz ki a játék, látványos, bármilyen gépen villámgyorsan fut és… a fiúk kihozták a maximumot, amiből csak lehetett.
Személy szerint egészen addig meg voltam elégedve a grafikával, amíg egy csúcskategóriás számítógépen meg nem néztem, és ki nem próbáltam a konkurens Battlefield 3-at, amiben most mellékes, hogy csőszar egyjátékos része van, de olyan impozáns, lehengerlő látványvilág tárult elém, hogy majdnem magam alá szartam. Komolyan! Ezt nem adja vissza semmilyen videófelvétel a youtube-on, vagy extra méretű képlopatok, hanem előtte kell ülni és olyan mint egy film és a valóság keveredése. A karakter-, a terep-, a textúra modellek, mind-mind szinte valósághűen (itt most kis probléma van ezzel a szóval, de még reggel van) vannak elkészítve, és pontosan be lehet lőni azt, hogy a jelent teszt tárgya egy tízes skálán nagyonnagyon jó szívvel 6 pont, míg a Battlefield 3 a 10-es.

Amerika romokban

Visszatérve a Call of Duty elemzésére, én nem azt mondom, hogy nem szórakoztam jól. Szeretem az akciót, ha az mértékkel van tálalva, de itt a kezdetektől fogva fullon pörög az adrenalin, ami kiszorít mindent: történet, karakterek stb. Az utolsó küldetés után pedig csak egy érzés fogott el: ennyi? Felizgat a csaj a diszkóban, de nem tudom a nevét, honnan jött, nem is szabad tudnom, már nem is akarom tudni, majd hirtelen eltűnik, és mintha én magam is butább lennék. A második rész ügyesen lavírozott a megadott eszközökkel (emlékeztek a zseniális intróra Hans Zimmer zenéjével??), itt pedig csak az üresség érzete maradt meg bennem a végére. (illetve a vége főcím után)

Lehet, hogy egyedül vagyok ezzel, de a 4 és fél órás játékidő alatt bizony be kellett iktatnom jó pár szünetet, mert már fárasztó volt. És leginkább az fárasztott, hogy ennyire le lett butítva a játékmenet, ennyire kizártak minden más fontos elemet, és akármennyire szeretem az akciójátékokat (meg az akciófilmeket), úgy gondolom, van egy képzeletbeli határ, amit a Modern Warfare most átlépett, és ha nem is szembetűnően – hisz eladásokban magasan ver minden mást, filmeket, Angry Birds-et, a pornó ipart – de csúfosan belebukott. A többet, nagyobbat elv miatt egy (ismételnem kell magam) egy energia ital szintjére redukálódott a méltán nagy múltú sorozat – a könnyebbek kedvéért: megiszod, pörögsz, és ennyi.

??

Ezek után pontozzak is, csak nem tudom hogyan, mert alapvetően néha még jól is szórakoztam, meg jól esett lövöldözni, örültem is hogy jól futott a 4 éves (már akkoriban is középkategóriásnak számító) gépemen, meg folytatódott  Makarov ellen a kergetőzés (ja igen, ő a főgenya, aki nem tudná), és el is viheted egy videojátékban ismeretlen személynek, mert el lesz vele, de úgy érzem, itt az ideje elővenni a szíjat, és keményen bevallani (még nekem is nehezemre esik), hogy ezt bizony (összképet nézve, minden aspektust megvizsgálva) elbaszták.

Van multiplayer rész is; természetesen – illetve co-op mód - , de azt máskor vesézem ki, mert az is legalább annyira vitatott, mint a kampány rész, ellenben ott egész más tényezőket kell megvizsgálni.

2/5