2010. augusztus 11., szerda

splice / hibrid

Vincenzo Natali 1997-ben a Kockával (Cube) elérte, hogy a műve bekerülhessen a felejthetetlen filmek felső tízezrébe, és ennél a klausztrofób, feszült, gyomorgörcsös alkotásnál azóta se született jobb ebben a stílusban. Most, a nagyközönség számára eddig ismeretlen rendező, megkapta a kívánt médiafigyelmet és egy igencsak vitatott témában (ember-állat kísérletek, klónozás) járult a nézők elé egy kellemes, horror-thriller-dráma keverékkel.


A Splice már az első trailerrel elérte, hogy utána 1 éven keresztül izgatottan bújjam a netet, hátha megjelent már végre és irigykedve gondoltam a filmfesztiválos emberkékre, akik már megtekinthették.
A nem újszerű történet szerint két tudós különböző lények keresztezéséből létrehoz egy addig sose látott élőlényt és utána emberi DNS hozzáadásával megtermékenyítik. A gyermek megszületik és miközben felcseperedik, úgy kezd el egyre jobban hasonlítani az emberekre, mind külsőleg, mind belsőleg - kérdés azonban, hogy melyik ösztöne kerekedik felül: az állati, vagy az emberi.

A  film üzenete fontos téma, ugyanakkor könnyen fogyasztható, értelmezhető módon lett elkészítve. Natali nagyon ügyesen bánt a megteremtett lénnyel, Drennel, aki egyszerre érzékeny és szerethető, ugyanakkor egy vérszomjas gyilkos is. Sokkal  gyorsabban növekszik, mint egy ember, ezáltal és furcsa genetikájával nehezen fogja fel a külvilágot, sehogy nem tudja magát elhelyezni benne. A film csúcspontjaként kirobbanó szexualitás egyszerre ejt ámulatba és hányingerbe, és azt ezt betetőző nemiség kérdése még rátesz egy elég nagy lapáttal az eddig is igen gyomorforgató történetre.

Natali stílusát nagyon csípem, de nem mehetek el a film negatívumai mellett. Az egyik ilyen, hogy egy laikus néző számára is szembeötlő lehet a film darabossága, ami annak köszönhető, hogy kb 1000-szer átírták és rengeteg jelenetet kivágtak, megmásítottak benne. (egyes források szerint azért, hogy az átlag néző is megértse) Másrészt a film néha hosszú percekre nagyon monoton tud lenni, plusz sok benne a klisé és ez könnyen kizökkenthet pár nézőt.

A Splice, ha 10 évvel ezelőtt érkezik, ma talán klasszikusként emlékeznénk vissza rá, így viszont egy mély, de néhol a téma aktualizálatlansága és a magas számú klisé (főleg az utolsó 8-10 perc lett nagyon gyenge) miatt egy nagyon erős közepes film. Szerencsére Natali nem olyan típusú ember, aki könnyen esik bele a "Shalalayman-csapdába" így szerintem pár év és újra valami zseniálisat fog alkotni.


 3.5/5

2 megjegyzés:

  1. szerintem iszonyú gyenge film lett, a sztori rendkívül gyenge, a látvány még elmegy, azonban véleményem szerint olcsó filmek közé sorolható. 1.2/5

    VálaszTörlés
  2. Sajnos ez a film is a fesztiválos emberkék miatt lett olyan amilyen. Ezerszer átírták, vagdosták, s bár én 3.5/5-öt adtam rá, ha reálisan nézzük, akkor épphogy közepes minőségű. Épphogy.

    VálaszTörlés