2011. augusztus 14., vasárnap

Rise of the Planet of the Apes - A majmok bolygója: Lázadás


Őrizkedj az embertől, mert ő az ördög eszköze. Isten teremtményei közül ő öl sportból, pénzért, hírért. Igen, megöli a testvérét, hogy megszerezhesse annak vagyonát. Ne hagyjátok elszaporodni, mert elpusztítja saját otthonát, de a tiéteket is. Űzzétek el, hajtsátok vissza az embert a dzsungel sűrűjébe, mert ő a halál hírnöke.

A majmok bolygója: Lázadás jelenleg 8.0-án áll a legnagyobb filmes adatbázis (imdb) honlapján, kicsivel több, mint 16 ezer szavazattal, illetve a legtöbb filmes portál is szinte csak pozitív jelzőkkel illette a legújabb majmos produkciót – így joggal merülhet fel a kérdés: vajon újabb klasszikus született vagy csak egy fasza kis filmről van szó. A válasz ennél kissé bonyolultabb, de annyit előre leszögeznék, hogy tényleg kellemes alkotást volt alkalmam megtekinteni.




Az eredeti történetet még 1963-ban, Pierre Boulle francia író vetette papírra, amelyben egy újságíró, két társával és egy csimpánzzal karöltve, egy távoli bolygón szállnak le űrhajójukkal, és hamarosan egy durva, kegyetlen, majmok által uralt világba csöppenek, ahol az emberek csupán buta rabszolgák és vadásszák őket. Boulle alig 150 oldalas könyve egy érdekes csavarral ér véget, amely még a filmváltozatoknál is merészebb lett.

 




1968-ban, Charlton Heston főszereplésével, készült az első filmváltozat, mely nem követte betű szerint a zseniális könyvet, hanem csak a téma fő motívumait vette át, és bár a bemutatása idején sokaknak nem tetszett (nézőknek és kritikusoknak egyaránt), a majmok maszkjaiért már akkor díjazták a filmet – illetve később a tv sugárzásoknak hála örök klasszikus vált belőle.
Heston itt egy űrhajó kapitányát játszotta, aki egy „űrtúra” közben, társaival egy sivatagos bolygón landolnak, ahol egy vadászat alkalmával foglyul ejtik őket a majmok, és hatalmas vihart kavar azzal, hogy tud beszélni. Ebből kerekedik ki a film legfontosabb konfliktusa és ez viszi előre a filmet, ráadásul Hestont két csimpánz is segíti, Cornélius és Zira, akik mellesleg házasok.
2 évvel később készült el a második rész, melyben Heston már csak mellékszereplő volt, és a megtalálása miatt a bolygóra érkező űrhajósról szól. Újra feltűnik a majom házaspár, és egy kisebb harc alakul ki egy emberi csoport és a gorilla harcosok között. Bár a film zárása elvileg elvarr minden szálat, a 71-ben érkezett újabb folytatásban, Cornélius és Zira egy időgéppel (?) az emberek korába jut vissza és hasonló momentumok játszódnak le velük, mint az első epizódban Hestonnal. Megismerik az emberek világát, de később első számú ellenségként tekintenek rájuk a meséjük alapján. Megölik őket, de egy apró csöppség, a későbbi lázadás királya, Caesar életben marad, mint egyetlen beszélő majom…
20 évre rá, a 72-es 4. etapban Caesar halottnak van nyilvánítva, miközben egy vírus kipusztította a legtöbb állatfajt, az emberek házi kedvencnek taníttatják majmok százezreit. Ebben a részben hangzik el a legendás „NEM” szó is, melyet a közhiedelemmel ellentétben nem Caesar ejt ki a száján, hanem egy majomlány. A majmok fellázadnak fogva tartóik ellen és egyenes út vezet az atomháborúig, melynek lejátszódása után már az 5. rész cselekménye zajlik. Itt a majmok és emberek csoportja egy érdekes szimbiózisban élnek egymással, és csak hajszálvékony határ választja el őket attól, hogy egymásnak essenek.

Mindent összevetve ezek a filmek, üzeneteik ellenére, egy kissé B-kategóriásnak készültek – még az első rész is; hiába klasszikus -, és egészen 2001-ig várnunk kellett, hogy újragondolják a könyv ismételt megfilmesítését.
100 millióba került és több mint 350 millió dollárt jövedelmezett Tim Burton alkotása, mely szintén A majmok bolygója címmel került mozikba. A film nem lett rossz, látszik, hogy Burton apait-anyait beleadott, és bár ismét emberek játszották a majmok szerepét, a maszkok ismételten frenetikusra születtek, ráadásnak a fejlett technika segítségével sajátos mozgást is kaptak (ugráltak stb). Ez a változat már inkább hasonlított az eredeti történetre, azonban képtelenek voltak folytatni a filmet. Szerény véleményem szerint is korrekt műsor volt, de én se tudtam volna folytatni ezt az elképzelést – főleg a gyenge befejezés miatt.

2010-ig voltak bejelentgetések, hogy további részeket terveznek, azonban se Burton, se más nem akarta vállalni, és a pénz se jött össze rá. Aztán el kezdtek szállingózni a hírek, hogy újra kezdik a sorozatot, és a majmok lázadása lesz a középpontban. Feltűnt a színen a Weta cég, amely a Gyűrűk ura digitális trükkjeiért volt felelős, és a King Kongban ők készítették Kongot is. (meg nyílván egyéb trükköket is)
A 2011-es Rise of the Planet of the Apes-ben, az első jeleneteket kivéve (ezekben valódi majmok voltak), már digitálisan hozták létre az emberszabásúakat, mindössze 95 millió dollárból, ami más szuperprodukciókhoz képest azért igencsak csekélynek tűnik, azonban elismerése méltó munkát végeztek.

A történet egy kutató laborban kezdődik, ahol majmokon kísérleteznek különböző gyógymódok feltérképezése okán (pl Alzheimer-kór), és egy újfajta gyógyszert fecskendeznek az állatokba. A dolog balul sül el, ám az egyik kutató orvos (James Franco) idejében ellopja az egyik majomkölyköt, Caesart, és elrejti a házukban. A csimpánz feltűnően intelligens, sőt, egyre csak okosabb lesz, és nyilvánvalóvá válik, hogy később ez még probléma lesz. Az is lesz.

A rendezőnek, Rupert Wyett, nem sok filmje volt eddig, azok se lettek túl ismertek, de jól vette az akadályokat, és az alig 95 perces játékidő ellenére egy mozgalmas, tömény filmet tudott lerakni az asztalra, korrekt színészekkel, (a Weta segítségével) lenyűgöző látványvilággal, és az ismert sztori illetve mondanivaló érthető és elgondolkodtató bemutatásával.
A film a szokottnál lassabban épül fel, de szükség volt Caesar bemutatására, hogy a későbbi érzelemdús jelenetek hatással legyenek a nézőre, elérje, hogy egy digitális szereplővel együtt tudjunk érezni, és megértsük a motivációit – Caeser pedig eképp válik egyértelműen a film főszereplőjévé. Ez mindenképp megér egy tapsot, annak ellenére, hogy a számítógéppel kreált lények még mindig kissé (de nem zavaróan) „CGI-szagúak”, viszont az arc mimika fantasztikus megvalósítása miatt egy idő már teljesen bele lehet merülni a filmbe, és Caesar „játékába”.

A zenei aláfestés felejthető, de film közben bőven kielégítő – leginkább a jelenetek fokozására használják, és nem is igazán fülbemászó. A célnak megfelel.
Színészek tekintetében már említettem, hogy korrekt alakítást nyújtanak az emberek, bár nekem egy kissé erőtlennek, felejthetőnek tűntek. Nagyon hiányzott egy markáns férfi vagy női karakter, és bár túl sok bajom James Francoval se volt soha, és alapvetően okés volt, amit alakított, de tényleg hiányzott a filmből egy erős személyiség.

A másfél órás játékidő sajnos nem adott teret egy terjedelmesebb produkciónak, de így legalább nincsenek töltelék jelenetek vagy neadjisten fölösleges percek. Ugyanakkor egy majd 3 órás eposzt nem is várhatunk el ekkora költségvetésből, ilyen számítógépes animációkkal és egy kezdőnek számító rendezőtől (Ruper.. sry bro...).

A majmok bolygója: Lázadás egy nagyon kellemes filmélmény, nagyon jó történetvezetéssel, hatásos, érzelmekkel teli (és/vagy akciódús) jelenetekkel, és szemkényeztető látvánnyal. A hatalmas és meglepő siker miatt már bejelentették, hogy hamarosan nekilátnak a folytatásnak, persze ha jó forgatókönyv kerül a stúdió kezébe. (a neten már fellelhető némi információ ez ügyben, és bár csak pár sorosak -és nem túl hivatalosak... -, de engem máris megfogtak vele)
A Lázadás alcímmel érkezett mozi valóban az utóbbi idők meglepetés mozija, és bátran ajánlom mindenkinek.

4.5/5

9 megjegyzés:

  1. Egy-két helyen kisebb a betű valamiért, sry. Dolgozok az ügyön:)

    VálaszTörlés
  2. Szerintem Burton verzioja eleg harmatos lett. Fokeppen Burtonhoz merten. A latvany nehol igazan belole jott, nehol teljesen jellegtelen volt. A karakterek meg igazan lefele huztak a filmet, peldaul az a szep szoszi modell csaj a hofeher fogaival es a dajerolt hajaval....nem hatott tul hiteles dzsungel menekultnek...plussz minden ember szep angolt beszelve, teljes ertelmuk birtokaban....a lenyeg veszett csak el igy a tortenetbol. Mivel az eredeti tortenet szerint az emberek alatta korcsosulnak, szinte ertelmileg is, ezert tudnak uzott vadda lenni az ertelmes majmokkal szemben. Burton filmjebol csak az jon le h mind hulye mint a faek, es egy ember kellett nekik aki eljatsza a vezetot. Egyszeruen kidolgozatlan az egesz, azzal a csavarral a vegen....tenyleg olyan volt mintha csak a lenyeget nem ertette volna meg Burton stabja, Pierre Boule konyvenek...

    VálaszTörlés
  3. Igen, ezt ki is felejtettem (mármint az angol dumás dolgot), tényleg elég zavaró volt. Amúgy ebben a 68-as verzió is hibázott - bár a Burtonost annyi védelem megilleti, hogy SPOILER: az teljesen más bolygón játszódott, ott ahol lezuhant a támaszpont féleség és az egy amerikai létesítmény volt. AZ megint más, hogy pár évszázad alatt egy nyelv rengeteget változik így ismét hibázik a film.II

    Viszont szórakoztató film volt a blődségei ellenére is:) (csak némileg buta...)

    Más. Rotten Tomatoes-on 83%-on áll a film.

    VálaszTörlés
  4. Még hány bőrt húznak le erről az elcsépelt storyról? :S

    VálaszTörlés
  5. Hát, szerintem épp itt volt az ideje előszedni.

    VálaszTörlés
  6. Nem értek egyet. Utóbbi 10 év az adaptációk éve. Nem azért mert nicsenek elég kreatb emberek, hanem mert annyira egyszerű, nyereséges filozófialett mindent újra elő venni, A Hazárd megye lordjaitól a Büszkeség és Balitéletig, de komolyan..reggelig sorolhatnám.
    Ez nem tiltakozás a jó filmek ellen részemről,mert egy részük tényleg jó lett. De hiányoznak az évtizedből, (mert kevés van) az igazán nagy, új, friss, emblematikus, EREDETI dolgok. Ha ezek lennének túl nyomó többségben, az amolyan egészséges korképet festene....de lassan már az adaptációkat is adaptálják, azokból remake-t csinálnak amiket megint adaptálnak.....

    VálaszTörlés
  7. A legtöbb jó film könyvadaptáció is egyben. (vagy novella)
    De ott van például az Inception, amit divat lett utálni, miközben egy nagyon jó akciófilm, tele érzelemmel, ráadásul saját ötleten alapul, és nem valaminek a folytatása, vagy remake-je. (persze az álom téma nem új dolog, de 100 évnyi filmkészlet után nehéz teljesen újat kitalálni)

    A filmkészítés pedig átalakulóban van. Már nem lehet pusztán a színésszel eladni egy filmet, ezért aztán a stúdiók is biztosra mennek egy olyan névvel, ami mondjuk könyv, vagy képregény formájában már összeszedett némi rajongótábort. És ezért is nyúlnak vissza előszeretettel a régi nevekhez, és bújtatják új köntösbe. Néha szükség van rá, néha fölösleges(Rémálom az Elm utcában).

    Én se rajongok túlzottan a mostani állapotért, de jó filmeket, amelyeket nem tartoznak az említettek közé, azokat is meg lehet találni - ajánlom a művész filmeket, a nem populáris drámákat, és persze az európai filmeket (főleg a franciát).

    VálaszTörlés
  8. ajánlás jogos, mert vannak jó filmek. Európa kissé kezd sznobba átkúszni, mintha igyekeznének a nyugat álltal kibilentett mérleget vissza billenteni, de ők is elkanyarodnak egy végletbe... Én szeretem a normális filmeket. Néha kifejezetten ki vagyok éhezve egy művészi alkotásra, de alapvetően nem szeretek ilyeneken gondolkodni, mert nem stílusokat hanem a jó filmeket szeretem.
    Szeritem ha bemész egy moziba, ésmár majdnem mindegyik multiplex, akkor eléggé megcsaphat a választék hiánya. Minden film amerikai, de ez nem a probléma része, hanem hogy szinte mindegyiky olyan mocsok, ami ismétlni magát a moziműsoron.
    Mindig van vmi balfasz vígjáték, looserekről, vagy kicsapongó életet élő arcokról, de a sok szexuális töltet mindegyikben vissza köszön. Mindig van vmi horror, bár mostanság kevesebb, de ha van akkor biztos vmi központi témát lovagol meg mint egy videó kazetta, egy Piranha vagy vmi rettenetes... Lesz egy családi értelmieségi feel good film is, érzelmekrőlés felszínességről, aztán egy kötelező magas költségvetésű film, ami tele van baszva cgi-vel de már a jövő hónapban nem fogsz rá emlékezni.
    Kell egy cinikus film is, mert azt megnézni az értelmiségi, egy wanabe different film, amivégültök átlagos lesz. Fiúknak zúzda, autós lövöldözős Statham film, vagy újabb Fast and Furious, lányoknak jó modú ribancok érdektelen gondjaikról forgatott romkom.
    Szezontól föggően, tavasszal csendes drámák, nyáron vizuális zúzda, ősszel vígjátékok, télen Oscarra szánt filmek hada......
    Nincsenek meglepetések.
    Inception kurvajó volt.
    Matrix kurvajóvolt.
    Több ilyet

    VálaszTörlés
  9. Ezért nem is nagyon járok moziba. Utoljára a Sikoly 4-et néztem meg, de a többi néző állandóan pofázott, szóval egy ideig megint max vígjátékot megyek el megnézni.

    A vicc az, hogy van amikor két ugyanolyan film, ami tökugyanarról szól, pár hét elteltével kerül mozikba (pl Barátság extrákkal).

    Én speciel a Halálos iram féle filmekre egyáltalán nem vagyok kíváncsi, legutóbb a 4. részt is tekergetve néztem végig, mert semmilyen szinten nem tudott lekötni.

    Egy Donnie Darko-hoz hasonló produkció viszont csak 30-40 évente csak egyszer készül:(

    VálaszTörlés